Történelmi központ Prága este Orloj Károly-híd este

Prága utazás

Üdvözli Önt a !

Üdvözöljük a Travelorigo gyűjtőportálon. Utazásához minden hasznos információt megtalál, legyen az utazás, szállás, repülőjegy, utasbiztosítás, vagy általános információk! Portálunkon szállások, hotelek, fapados repülőjegyek, időjárás, térkép található. A sok utazási és nyaralási kínálat mellett látnivalók, lastminute ajánlatok, repjegy, fotók, olcsó programlehetőségek, busz és autóbérlés igényelhető.

Prága infó

 

 

ALAPÍTÁS ÉVE:  900 k.
ORSZÁG:  Csehország
RÉGIÓ:  Prága
STÁTUSZ:  főváros 
TERÜLET:  496 km²
NÉPESSÉG:  1.233.211 fő
ÉGHAJLAT:  kontinentális 
IDŐZÓNA:  CET (UTC+1)

Prága zászlaja

Prága címere

 

TARTALOMJEGYZÉK

Prága és Csehország földrajzi helyzete

Prága látképeA Cseh Köztársaság Közép-Európához tartozik. Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország között terül el. Az országot hegységek veszik körül. Területe körülbelül Irország szigetével megegyező, közel 79 000 km². Prága Európa és Egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. Prága közel van a többi közép-európai nagyvároshoz. Bécs 300 km-re, Pozsony 320 km-re, Berlin 350 km-re, Budapest 550 km-re, Varsó 630 km-re, Koppenhága pedig 750 km-re található Prágától. A városközpont az északi szélesség 50º05´19˝-ére és a keleti hosszúság 14º25´17˝-ére esik. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz. Prága a közép-európai időzónába (GMT + 1) tartozik: a nyári időszámítás közép-európai + 1 óra (GMT + 2)

Prága történelme

A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi letelepedésre utaló nyomokat, s a város környékét ettől kezdve szinte folyamatosan lakják.
A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohémia nevet.
A mai Prága déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványai kerültek elő.
A területet i.e 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg, és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a langobardok átvonulása után szláv népcsoportok (csehek, dudlebek, lučanok stb.) i. sz. 500 táján jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek.
A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk halála után (895-ben) I. Spitinyev fejedelem a német király vazallusa lett. A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Přemysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból, illetve a Hradzsinból kormányozták.

Prága kialakulása

Prága alapításáról több legenda is kering, egyik szerint Libuše fejedelemasszony a Vyšehrad tetejéről lenézve egy várost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. A legenda akár igaz, akár nem, Prágáról az első írásos emlékeket uralkodásuk idejéből, a 9. századból találunk. A város hamarosan a Cseh Királyság központja lett, s az egyik legfontosabb kereskedelmi központ Európában, ahova a kontinens minden tájáról érkeztek a kereskedők. Ekkor jelentek meg Prágában a város későbbi életében igen fontos szerepet játszó zsidó csoportok is.
Az első említés róluk Ibrahim ibn Ya'qub zsidó kereskedőtől és utazótól származik 965-ből. A város mindemellett - vagy mindennek köszönhetően - a vallási élet központja is lett, 973-ban püspökséget alapítottak Prágában.

Vys¡ehrad szerepe később fokozatosan elhalványodott, helyét a szintén a 9. században, Bořivoj fejedelem által alapított vár vette át. Unokája, Vencel helyezte el itt a Szent Vitus tiszteletére emelt első templom alapjait. Vencelt később szentté avatták, és Csehország patrónusa lett. A prágai vár eredetileg fából épült, nagyszabású átalakítását I. Szobeszláv kezdte meg, és századokon át folytatták. Ekkor kezdték meg a királyi palota és a Szent György bazilika építését is.
Az első kőhidat a Moldván II. Ulászló király építtette, és azt feleségéről, Juditról nevezték el. A hidat az 1342-es árvíz elvitte, helyén, alapjainak felhasználásával épült az egyik legismertebb prágai nevezetesség, egyben Európa egyik legrégibb hídja, a Károly híd.

1257-ben II. Ottokár király megalapította a Malá Stranát (Kisoldal), a városrész a német anyanyelvű lakosok otthonává vált, jelentős autonómiát élvezve. Az új negyed az időközben fallal körülvett Óvárossal szemközt, a Moldva bal partján jött létre, a város harmadik részeként. 1344-ben a prágai püspökséget érsekséggé alakították. A város középkori arculatának kialakítása egyetlen uralkodónak, I. Károlynak köszönhető: ő 1346-tól IV. Károly néven német-római császár is volt, így ezzel a számozással ismerjük. Korának egyik legműveltebb uralkodója volt, aki trónra lépése előtt a párizsi egyetemen tanult. Prágát szellemi központtá kívánta építeni: 1348-ban itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét. Uralkodása alatt Prága volt a Német-római Birodalom fővárosa. Vallási központ lett, népessége és területe fokozatosan nőtt. Új negyed jött létre az Óvároson túl (a mai Nové Město), és folyamatosan beépült a Petřín oldala is. A település Európa három legnagyobb városának egyikévé vált.
A Károly híd a Petřín-ről, háttérben az Óvárossal
A Károly híd a Petřín-ről, háttérben az Óvárossal

IV. Károly császár halálának éve, 1378 egyúttal a nagy egyházszakadás éve is volt. Az ebből fakadó viták fokozták az egyház és a hívők közti feszültséget. Károly császár leánya, Anna, aki 1382-ben II. Richárd angol király felesége lett, magával hozta az országba John Wycliffe angol teológus tanait. Az új nézeteket osztotta Husz János is, a prágai egyetem tanára és az újonnan alapított Betlehem-kápolna prédikátora, aki 1402-től folyamatosan terjesztette igéit. Követelte, hogy az egyház térjen vissza a keresztény alaptanításokhoz és értékekhez, ossza szét vagyonát és adja vissza a Szentírás eredeti szövegének az azt megillető tiszteletet. Az egyre erősödő ellentét hatására a prédikátort az egyház kiközösítette.

1415-ben Husz Zsigmond császár védlevelével Konstanzba indult, azt remélve, hogy az egyházi zsinat meghallgatja. A meghívás csapdának bizonyult: Huszt elfogták és július 6-án máglyán elégették. Az árulás egész Csehországban villongásokat váltott ki. 1419-ben Jan Želivský prédikátor vezetésével nemzeti felkelés tört ki, amelynek csúcsán kihajigálták a tanácsnokokat a városháza ablakán: ez volt az első prágai defenesztráció. V. Márton pápa 1420-ban keresztes háborút hirdetett az ekkor már magukat egykori vezetőjük után huszitáknak nevező eretnekek ellen. A husziták Jan Žižka vezetésével megütköztek a Luxemburgi Zsigmond vezette keresztes seregekkel, és Prágától keletre (a mai Žižkov városrészben) legyőzték őket. A győzelem után alapították meg erődvárosukat, Tábort. A háború közel húsz évig húzódott. A császár többször egyezkedni látszott, majd mindannyiszor visszakozott. 1458-ban a huszitákhoz húzó Podjebrád György került trónra, ezért őt is kiátkozták. 1471-ben bekövetkezett halála után dinasztikus harcok következtek, végül 1526-ban, II. Lajos halála után I. Ferdinándot, a német császár fivérét választották trónra: ezzel kezdődött a 400 éves Habsburg-uralom.

A város a Habsburg uralom alatt

A Habsburg uralom első évszázadában Prága ismét visszanyerte régi fényét: II. Rudolf és II. Mátyás is itt rendezte be székhelyét. A művészeteket pártoló uralkodóknak köszönhetően virágzott a tudomány és a művészet: itt dolgozott Tycho Brahe, Kepler és a festő Arcimboldo is. A város a kor legdivatosabb építészeinek tervei alapján fejlődött, és a jezsuitáknak köszönhetően (őket még I. Ferdinánd hívta be) pezsgett a vallási élet is.

A jezsuiták központja az általuk alapított Klementinum volt; innen terjesztették az ellenreformáció tanait, egyre inkább fokozva a vallási ellentéteket a Habsburg Birodalomban. 1618 májusában az uralkodó két katolikus helytartójának viselkedése annyira felháborította a cseh protestáns főurakat, hogy a Hradzsinban felkelés tört ki; a helytartókat és titkáraikat kihajították a vár ablakán. E tett (a második defenesztráció) váltotta ki a harmincéves háborút, amelyben Csehország és Prága is súlyos veszteségeket szenvedett. 1620-ban az uralkodó katolikus seregei döntő győzelmet arattak a fehérhegyi csatában (Břenov városrész). A győztesek a felkelés vezetői közül 27 nemesembert az Óvárosi téren lefejeztek. A várost ezután többször is idegen csapatok szállták meg: 1631-ben a szászok, 1648-ban a svédek.

1648-ra, a háború végére a Habsburgok elsöprő győzelmet arattak, Csehországot a birodalom provinciájává alázták. Az udvar visszaköltözött Bécsbe, a protestáns cseh urak vagyonát elkobozták, megkezdődött az erőszakos németesítés, a cseh kultúra elfojtása. Prága lakossága a háború előtti 60 000-ről 20 000-re esett vissza. Győzött az ellenreformáció. A folyamatosan terjeszkedtek a jezsuiták 1625-ben megszerezték a Kisoldali-téren álló Szent Miklós templomot is, és a helyén a 18. században felépítették a környéket ma is uraló barokk bazilikát. 1773-ig, rendük feloszlatásáig a jezsuiták voltak a prágai vallási élet meghatározó szereplői.

A Habsburg elnyomás bénította a cseh nép nemzeti törekvéseit. Prágát a Habsburgok teljesen átalakították, afféle barokk ékkővé tették - ezt elősegítette az 1689-ben pusztító óriási tűzvész is. A helyreállításhoz és az új épületek építéséhez az itáliai és német mesterek nyomdokain haladó hazai művészek is hozzájárultak. Ekkor jött létre a kisoldali paloták többsége, ekkor állították helyre a Hradzsint és a Loretát. Új templomokat építettek, parkokat alakítottak ki, barokk szobrokat állítottak a Károly-hídra. A fejlődés a gazdasági életre is kihatott, spanyol, olasz kereskedők költöztek a városba, finanszírozva az építkezéseket, magukkal vonva a város népességének növekedését - a népesség 1771-re elérte a 80 000-t. A városban a gazdasági életen túl a művészeti is virágzott, játszott itt Haydn és Beethoven, Mozart pedig többször is visszatért Prágába, itt alkotva meg operáinak egy részét.

1784-ben II. József a négy, addig önálló városrészt (Óváros, Újváros, Kisoldal, Hradzsin) egy egységgé tette, és 1850-ben hozzácsatolta a zsidó negyedet is, megalkotva ezzel a mai Prága magját. Az ipari forradalom Prágára is erősen hatott, a környék szénbányáira alapozva sorra építették a vasgyárakat. Karlín, Prága 1817-ben alapított ipari elővárosában húsz évvel később már 100 ezren laktak. Az első vasútvonal 1842-ben épült.

A 18-19. század fordulóján az általános elnémetesedésre nyílt elégedetlenséggel válaszoltak a csehek. A városban ekkor csak minden harmadik ember volt cseh, a meghatározó pozíciókban csupa német ültek, az utcák német neveket viseltek. 1848-ban, a tavaszi forradalmak idején Prágában is lázadás tört ki. Júniusban összeült a városban a szláv kongresszus, és az utcára szólította a cseheket. Az Ausztria-ellenes tüntetést Windischgrätz tábornok leverette, de a nemzeti öntudat a század második felében erősödött. 1881-ben megnyílt a Prágai Nemzeti Színház, 1893-ban pedig a Nemzeti Múzeum.

Prága a 20. században

1914-ben Csehország Ausztria oldalán kapcsolódott a világháborúba. 1915-ben egy emigráns filozófus, Tomáš Masaryk felszólította a cseheket és szlovákokat, hogy ne harcoljanak tovább a monarchia oldalán: nem sokkal később már cseh légió küzdött a szövetségesek mellett. 1918. október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság, melynek fővárosa az 1922-ben a környező települések hozzácsatolásával már 850 000 lakosú Prága lett.

Prágát, az ekkor még soknemzetiségű várost 1938-ban a németek szálták meg, és ettől kezdve a város történetében fontos szerepet játszó zsidóságot folyamatosan kitelepítették. A háború végére a prágai gettó lakossainak 90%-a halt meg a megsemmisítő táborokban. A prágaiak 1945. május 5-én ismét fellázadtak a náci megszállás ellen, majd négy nappal később a Vörös Hadsereg bevonult a városba, az európai fővárosok közül utolsóként felszabadítva Prágát, amely csodával határos módon szinte sértetlenül vészelte át a háborút.

A háború után a pár évtizeddel korábban még többségben levő németeket Németországba telepítették, a város fokozatosan egynemzetiségűvé vált. A többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan Csehszlovákiában is egypártrendszert alakítottak ki, amit az 1948-as választással alapoztak meg. Az új rendszer ellen tiltakozott az egykori elnök Beneš, és Jan Masaryk (Tomaš Masaryk fia) külügyminiszter is, akit nem sokkal később holtan találtak a Černín-palota udvarán (feltehetően kilökték az ablakon). Fokozatosan kialakult a Sztálinhoz hű totaliárus rendszer, amelyben a szovjet vezetőt a Letnán épített, 45 méter magas szoborral tisztelték meg. Az emlékművet csak 1962-ben bontották el.

1968 januárjában leváltották Antonin Novotny pártelnököt, helyére Alexander Dubček került, aki elsőként vezette be az emberarcú szocializmus fogalmát. A Prágai tavasznak nevezett viszonylagos szabadságot, a cenzúra eltörlésének felvetését, a párt vezető szerepének megítélését Moszkvából nem nézték jó szemmel, s 1968 augusztusában a Varsói Szerződés országainak csapatai (köztük Magyarország is) bevonultak Prágába.

Az ezután bekövetkező konszolidációs politikát többen ellenezték. 1969. január 16-án Jan Palach húszéves, filozófia szakos hallgató tiltakozása jeléül felgyújtotta magát a Vencel téren, példáját hat héttel később Jan Zajic követte. Véleményének megfogalmazására más módszert választott egy értelmiségi csoport: Václav Havel vezetésével 1977-ben megalapították a Charta 77 mozgalmat, mely bírálta a kormány tevékenységét, és a Helsinki Egyezményben megfogalmazott emberi jogokhoz való viszonyát.

1989-ben a keleti blokk rendszerváltásai Prágát is elérték. A bársonyos forradalomnak nevezett átalakulás előestéjén, november 17-én 15 000 ember gyülekezett a Vyšehradon, megemlékezve a náci megszállás évfordulójáról. A terv szerint a tömeg a Vencel térre tartott, de a Narodnínál a rohamrendőrség elállta az utat, majd a két tábor között verekedés tört ki, egy Martin Š mid nevű diák meghalt, sokan megsérültek. Csakhamar megalakult a Václav Havel vezette Polgári Fórum, az egyre erősödő nyomás következtében az állampárt vezetői lemondtak.

A rendszerváltás után a város történelmi emlékei, régi negyedei az intenzív rekonstrukciós programnak köszönhetően megújultak, elősegítve, hogy mára az új Cseh Köztársaság fővárosa, Prága a turisták egyik legnépszerűbb célpontja legyen.

Gazdaság

Prága gazdaságilag az egyik legintenzívebben fejlődő város Kelet-Közép-Európában, érezhető a regionális központ kialakítására való törekvés, mely már részben sikerült is, hisz több nemzetközi cég Prágában alakította ki közép-európai központját. Többek között ezeknek is köszönhetően ma a 8 újonnan az Európai Unióhoz csatlakozott posztszocialista ország régiói közül a prágai az egyetlen, amely az egy főre vetített GDP-t tekintve meghaladja az uniós átlagot.

Az 1990-es évek végére a hollywoodi filmgyártás egyik kedvelt központja lett. Mivel Prága nem szenvedett nagy károkat a II. világháborúban, így a világháború előtt játszódó filmekben az amszterdami, londoni jeleneteket is gyakran ott forgatják. Az építészet, az alacsony árak és adók és a már létrejött filmgyártási infrastruktúra egyre több filmest vonz a városba.

Prága közlekedése

Tömegközlekedés

Prága tömegközlekedése a három metróvonalra épül. Ezeket huszonöt villamosvonal és mintegy kétszáz autóbuszjárat egészíti ki, a Petřín-hegyre pedig sikló visz fel.
A vonalakat a Dopravní Podni hl. m. Praha cég üzemelteti. Az 1990-es években bevezetett tarifaközösségnek köszönhetően a helyi és az elővárosi járatokon (így az elővárosi autóbuszokon és a vonatokon is) egységes a díjszabás. A jegyek korlátozott ideig érvényesek, ám ez alatt a megfelelő jegy korlátlan átszállásra jogosít. A bérlet jellegű (napi-, heti-, havi-, illetve hosszabb időtartamra váltott jegyek) érvényessége a jegykezelés pillanatában kezdődik és az idő lejártával ugyanazon óra ugyanazon percében is ér véget. Mindenféle jegyet használhatunk az elővárosi járatokon is: ez a megoldás hatékonyan segíti a P+R rendszert. A prágai metró három vonala a szovjet típusú metróüzemeknek megfelelően a belvárosban, háromszögben metszi egymást. A szerelvények reggel 5-től éjfélig közlekednek. A metró megáll a legtöbb, turisztikai szempontból fontos helyen, továbbá a vasúti pályaudvaroknál és a központi autóbusz-pályaudvar alatt is. Az első metróvonalat 1974-ben adták át. A hálózat már több mint 50 kilométer hosszú, a C vonalat most is építik. A távlati tervekben szerepel a repülőtérre vezető szakasz, valamint a negyedik vonal is. Az elmúlt években a szovjet típusú szerelvényeket is elkezdték korszerű, csendes járművekre cserélni. A villamoshálózat 133 kilométer Új villamospálya Prágábanhosszú, viszonylatai túlnyomó többségben átmérős jellegűek (azaz az egyik külvárosból a belvároson át a másik külvárosba közlekednek). Ennek köszönhetően a vonalak a belvárosban több helyen fonódnak, gyakran 5-6 viszonylat közlekedik egy-egy szakaszon, elősegítve ezzel a város nagy részébe történő átszállásmentes utazást. A villamoshálózatot - bár a metróhálózat kiépülése miatt kiterjedése csökkent valamelyest - ma ismét intenzíven fejlesztik, törekedve az új vonalak egyedi építészeti kialakítására is. A város éjszakai tömegközlekedési hálózatának gerincét szintén a villamosok adják, az öt, éjszaka is közlekedő közúti vasúti viszonylatot buszjáratok egészítik ki.

Közúti közlekedés

Prága a városba vezető sugárirányú utaknak köszönhetően Csehország minden pontjáról könnyen megközelíthető. Autópálya köti össze Brnon keresztül Szlovákiával, valamint Plzeňen át Németországgal. Mindezen túlmenően a várost több, részben elkészült gyorsforgalmi út köti össze a fontosabb cseh városokkal, melyek végleges kiépítése újabb nemzetközi kapcsolatokat biztosít majd számára. A város belső területeinek tehermentesítésére az utóbbi évek beruházásainak köszönhetően nagyrészt elkészült a belső városi körgyűrű, de várhatón a közeljövőben elkezdődik a külső körgyűrű teljes kiépítése is. Az utak egy része Prága domborzati viszonyai miatt alagútban halad, melyek közül az 1998-ban átadott Strahovský alagút a leghosszabb, mintegy két kilométeres hosszával.

A történelmi városrészekben sok a korlátozott forgalmú vagy sétáló utca.

Budapestről a Győr-Pozsony-Brno-Prága útvonalat választva végig autópályán haladhatunk (mintegy 500 km-t). Útlevél nem kell, de az autópálya matricákat vásárolva figyeljünk a cseh-szlovák határra, amit a pályán csak egy tábla jelez.

Vasúti közlekedés

Prága főpályaudvara (Hlavní nádraží) az Óvárostól keletre, a C metró vonalán helyezkedik el, kiindulópontként szolgálva a nemzetközi és belföldi távolsági vonatok jelentős hányadának. A Budapestről érkező vonatok egy része ide, míg másik részük Holesovice állomásra érkezik. A belföldi vasúti közlekedésben fontos szerepet tölt be még a Főpályaudvartól északra elhelyezkedő Masarykovo pályaudvar, valamint a B metró vonalán található Smichov-i állomás.

Légi közlekedés

Prága Ruzyně városrészben elhelyezkedő reptere a 90-es évek végétől kezdve regionális szinten az egyik legfontosabb reptérré vált, mintegy 10 millió utassal évente. A repülőtér forgalmának jelentős lökést adtak az elmúlt években a fapados járatok is, melyek a jelenlevő 15 diszkont légitársaság repülőivel 36 európai városba biztosítanak kedvező árú eljutási lehetőséget.

A repülőtér jelenleg csak közúton közelíthető meg, a távlati tervekben szerepel a az A metróvonal repülőtéri meghosszabbítása.

Távolsági buszjárat Budapestről

Az elmúlt években több luxusbuszjárat nyílt Prága felé "fapados áron". A legnagyobb forgalmat és kényelmet kínáló busztársaság a cseh Student Agency.

Irodánkban jegyek válthatók a cseh Student Agency Express menetrendszerinti luxus autóbuszjárataira, amelyek kedvező áron és magas színvonalú szolgáltatásokkal várják a Prágába és más európai városokba utazókat!

A menetjegy ára az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:
- ingyenes meleg italok (tea, kávé, capuccino, forró csokoládé)
- zenehallgatás 8 audiocsatornán (a zenehallgatáshoz és filmvetítéshez minden utas saját fülhallgatót kap
az útra)
- filmvetítés magyar illetve angol feliratozással 7 LCD képernyőn
- megvásárolható hűtött italok
- napi sajtó és magazinok
- kényelmes, állítható bőrülések biztonsági övvel
- WC és klíma az autóbuszon
- kedves, segítőkész utaskísérő

Kényelem, biztonság, luxus a legjobb áron!

Menetjegy Budapest-Prága, illetve Prága-Budapest útirányra 5.000Ft (!), retúrjegy 9.000Ft (!)

További információkért és jegyrendelésért forduljanak munkatársainkhoz a 061-413-1441-es telefonszámon.

Prágai látnivalók, nevezetességek

Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.

Óváros (Staré Město)

Területén a 10. század elején apró, szétszórt települések keletkeztek, melyek fejlődését három főútvonal segítette elő, az utak mentén bajor kereskedők telepedtek le. Itt találtak menedéket az idegenből érkezett kereskedők, a királyi udvar piac-udvara az ő számukra volt fenntartva. A piac körüli telepek egyetlen községgé egyesültek, s ekkor emelték a városfalakat is, majd az egész negyed városi rangot kapott a királytól. A terület a 15. században érte el fejlődése fénypontját. A huszita mozgalomban a kelyhesek központja volt. 1784-ben az egységes Prága központja.
Jókai szerint "egyetlen nagyszabású múzeum".

Zsidó negyed (Josefov)

JosefovJosefov, más néven Zsidónegyed az Óvároshoz kapcsolódó városrész. A negyedet a Pařížská utca osztja két részre. Az elnevezést II. József császárról kapta, annak toleranciáját és liberális szellemiségét tisztelték meg vele. Zsidók a 10. század óta élnek Prágában, a 16. században egy ideig a keleti zsidók és a nyugati, Spanyolországból kimenekült szefárdok találkozóhelye lett a városnak e negyede. Legfontosabb épületei, emlékei: Maisel-zsinagóga, Pinkász-zsinagóga, Régi-új zsinagóga, Magas zsinagóga az Állami Zsidó Múzeummal, Klausz-zsinagóga, Spanyol zsinagóga, Franz Kafka szülőháza, Zsidó Tanácsháza, Régi zsidó temető, az Iparművészeti Múzeum (UPM), és kissé északnyugat felé a Szent Ágnes-kolostor.

Újváros (Nové Město)

A IV. Károly császár által alapított városrész 1348-ban született. A király egységbe fogta a már akkor is létező szétszórt településkezdeményeket, majd kibővítette, átalakíttatta ezeket. A célja az volt, hogy Prága méltó székhelye legyen a Német-római Birodalomnak, de ez a lépése hozzájárult a kereskedelem és az ipar fejlesztéséhez is. Az Újváros alapításának egyik oka a túlnépesedés volt. IV. Károly új területeket kívánt biztosítani szaporodó lakosságának, másrészt kihasználta az alkalmat, hogy a nagy zajt csapó iparosokat, mesterembereket elköltöztesse az egyetem környékéről. Ebben a városrészben általában a szegényebb rétegek telepedtek le, ezért nem is csoda, hogy a radikális gondolatok remek táptalajra találtak. Központja a Vencel tér, több történelmi esemény színtere, ezt zárja le déli irányból a Nemzeti Múzeum palotaszerű épülettömbje. Jeles emléke még e városrésznek a Rendezvények háza (Reprezentációs ház), a Nemzeti Színház és az újvárosi városháza. Figyelemre méltó modern alkotás Frank Gehry Fred and Ginger becenévvel illetett üvegpalotája a Moldva partján, Václav Havel egykori lakhelyének közelében. Az Újváros 1784-ig tartotta önállóságát, majd a többi prágai várossal egyesült. A 18. századtól kezdve fokozatosan üzleti központtá fejlődött. Sajnos mára, már nagyon kevés reneszánsz és barokk stílusú épület maradt fenn. A Vencel tér közelében találjuk a legtöbb bevásárlóközpontot, elegáns üzletet, kávézót, éttermet, de Prága mindhárom vonatállomása is ezen a környéken kapott helyet.

Hradzsin (Hradčany)

HradzsinA tulajdonképpeni várnegyed. Látnivalói a barokk kapun bejutva, ahol Szent Norbert szobra áll: Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota és Sarm-palota (szemben), Toscanai Palota vagy Külügyminisztérium, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, Hradzsin (maga a Vár) a Szent Vitus székesegyházzal és a Királyi Palotával, a Szent György-bazilikával és kolostorral, az Arany utcácskával és a Daliborka toronnyal. A vár kertek sorával egészül ki. Szt. Vitus-székesegyházSzintén a Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja (a szobornak vannak másolatai Budapesten és Kolozsváron).

Kisoldal (Malá Strana)

Az Óvárossal szemben, a Moldva túlpartján fekvő városrész, ahová a Károly hídon át juthatunk el a legkönnyebben. Itt tekinthetjük meg a barokk építészet legszebb prágai remekeit. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Zegzugos utcái középkori nyomvonal mentén alakultak ki. Itt áll a két prágai Szent Miklós-templom egyike, a Szent Tamás-templom, a Wallenstein-palota, a Lichtenstein-palota, s itt található a hangulatos Kisoldali tér. A német nagykövetség a Lobkovitz-palotában, az olasz követség pedig a Thun-Hohenstein-palotában kapott helyet. A kisoldali Petřin-hegyre (magyarul: Lőrinc-hegy, de ezt kevésbé használják) sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó.

Kulturális élet

Prága hagyományosan Európa egyik fontos kulturális központja. Több száz színházában, galériájában, kiállítótermében rendszeresek a bemutatók, kiállítások, és a város utcai kulturális élete is kiemelkedő: pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket.

A rendezvények közül kiemelkedő szerepet játszik a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál, valamint az ősszel megrendezett dzsesszfesztivál.

Múzeumok

W. A. Mozart Kiállítás a Bertramka Múzeumban

Mozart a prágai Bertramka épületében lakott egy ideig. Erre az időszakra nyúlik vissza a kiállítás anyaga. Dokumentumokon, fényképeken, kottákon keresztül kerülhetünk közelebbi kapcsolatba az operák atyjával.

Cseh Irodalmi Múzeum

Az múzeum feladata nem csak a megörökölt hagyatékok korszerű feldolgozása, hanem a jelenkori cseh, morva, sziléziai irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése is. Így az Irodalmi Múzeum gyűjtőköre igen széles, kiterjed a hazai és határon túli cseh nyelven írott szépirodalomra, levelezésre stb., illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra.

Szépművészeti Múzeum

A gyűjtemény alapját az 1960-as években összegyűjtött anyag képezi. Láthatunk kiállítási tárgyakat az 1920-30-as évek klasszikus modern világából és a világháború illetve az 50-60-as évek művészeti irányzataiból.

Hrdlička Embertani Múzeum

A világhírű antropológusról, Dr. Aleš Hrdličkaról elnevezett múzeum látványosan mutatja be az emberi test fejlődését és a világ népeinek maszkjait.

Prágai Városi Galéria

A Galéria kiállításait több épületben elszórva találhatjuk meg. A klasszikus és a modern művészet kedvelői is találnak az érdeklődési körüknek megfelelő kiállítást.

A Cseh Kultúra Központja

A cseh külügyminisztérium által szponzorált kulturális létesítménynek a célja, hogy párbeszédet folytasson a külföldi országokkal és, hogy a kortárs művészet segítségével a Cseh Köztársaságot modern, dinamikusan fejlődő országnak mutassa be.

Prága - MúzeumRudolfinum Galéria

A Rudolfinumban a kortárs művészet és a reneszánsz építészet találkozásának lehetünk szem- és fültanúi. A vizuális technikával és zenei elemekkel kiegészített kiállítások az ember minden érzékére hatnak.

Károly-híd Múzeum

Károly-hídA múzeum az Óvárosi hídtoronyban található. Nemcsak a Morvára nyíló szép kilátás, de a több nyelven levetített kisfilm miatt is érdemes fellépcsőzni a toronyba. A vetítés során megtudhatjuk, hogy IV. Károly milyen babonás hiedelmek alapján választotta ki a nevéről elnevezett híd építésének helyszínét és időpontját, illetve, hogy milyen középkori szimbólumrendszer szerint készültek a díszítések.

Zsidómúzeum

A Zsidómúzeum a világ egyik legnagyobb júdaista művészetet bemutató gyűjteménye. Nemcsak a kiállított tárgyak számát tekintve egyedülálló a kiállítás, hanem mert exkluzív módon mutatja be a cseh- és morvaországi zsidók életét és szenvedéseit.

Kampa Múzeum

Kellemes környezetben, a Moldva partján kialakított kortárs művészeti múzeum.

Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum méltó helyet biztosít a különféle textil, üveg, kerámia és bútorgyűjteményeknek.

Prága - Rendőrségi Múzeum

A rendőrség történetét bemutató kiállításon megismerkedhetünk a régen használt fegyverekkel, védelmi eszközökkel, autókkal és egyenruhákkal.

Nemzeti Galéria

A prágai Nemzeti Galéria számos épületben ad helyet a festészet különböző stílusaink és korszakainak, a klasszikustól a modernig. Néhány helyszín kerekesszékkel is látogatható.

Cseh Nemzeti Könyvtár és Csillagászati torony (Klementinum)

Nemcsak a barokk épület és a páratlan freskódíszítés éri meg a látogatást, de a jezsuiták által felhalmozott könyv- és kódexgyűjtemény is. Ha az olvasásban elfáradtunk, sétáljunk fel a Csillagászati toronyba, ahol a ma is, mindennap lejegyzik az aktuális időjárást.

Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum gyönyörű épületébe belépve ásványtani, földtani, állattani és őslénytani kiállítások segítségével utazhatunk vissza egészen addig a korszakig, amikor a Kárpát-medencét még tenger borította és az emberek mammutra vadásztak.

Nemzeti Múzeum további kiállításai

A Nemzeti Múzeumhoz tartozó társmúzeumok változatos és sokszínű gyűjteményei betekintést engednek az afrikai kultúra, a mexikói pénzérmék, a testnevelés vagy akár a mezőgazdaság fejlődésébe. Jó csemegézést!

J. A. Comenius Pedagógiai Múzeum

Az 1880-as években merült fel az igény arra, hogy létrehozzanak egy, az oktatással, neveléssel kapcsolatos múzeumot. A 19. század végén megnyitott prágai múzeumot a modern pedagógia megalkotójáról, J. A. Comeniusról nevezték el. A kiállítás betekintést enged az iskolák, tankönyvek, oktatási segédeszközök fejlődésébe.

Prágai Vármúzeum

A prágai vár kialakulás és építéstörténetéről szóló kiállítást a Hradzsinban rendezték be. Ásatási leletek és korabeli dokumentumok alapján követhetjük végig a Vár és ezáltal Prága fejlődését.

Hadtörténeti Múzeum

A Hadtörténeti Múzeumot a Žižkov-hegyen, a Nemzeti Felszabadítási emlékmű mellett rendezték be. A kiállítás három nagy egységre tagolódik. Az első, a cseh és szlovák nemzet I. világháborúban játszott szerepét, míg a második a két világháború közötti időszakot mutatja be. A harmadik szekció pedig a II. nagy háború időszakába kalauzolja el a látogatót.

Repüléstörténeti Múzeum

Régi repülőgépek, helikopterek és minden más, amit a repülés szerelmeseinek Prágában járva látniuk kell!

Popmúzeum

Az egyedülálló gyűjtemény nagy hangsúlyt fektet a régi Csehszlovákiában készült hangszerek - gitárok és szintetizátorok - bemutatására. A kiállítás interaktív részében egy szoftver segítségével hangmérnökök lehetünk vagy kipróbálhatjuk milyen énekesek vagyunk.

Vyšehrad

A Moldva menti magaslaton áll a Přemysl-uralkodók egykori székhelye. A vár nemcsak történelmi, de mitológiai emlékhely is a csehek szemében, ezért itt alakították k az 1870-es években nemzeti pantheonjukat.

Alfons Mucha Múzeum

A világ legelső Mucha Múzeuma a szecesszió nagymesterének, Alfonse Mucha munkásságának bemutatására jött létre. A Kaunický Palotában mintegy 100 festményt, fényképet, szénrajzot és személyes tárgyat tekinthet meg a látogató.

Nemzeti Technikai Múzeum

Kiállítása között megtalálhatunk mindent, ami a technikával, iparral kapcsolatos. Gyűjteménye a bányászat, kohászat, közlekedés, elektrotechnika, építészet, gépészet területeit mutatja be.

Art Master Galéria - Művészet felsőfokon

Kortárs műveket kiállító múzeum. Az időszakos kiállításokról érdemes előre tájékozódni.

Prága - MúzeumFranz Kafka Múzeum

A kiállított dokumentumok segítségével betekintést nyerhetünk a 20. század egyik legnagyobb költőjének az életébe.

Goethe Intézet

A budapesti testvéréhez hasonlóan az intézet a német nyelv oktatása mellett a kultúra terjesztésére is nagy hangsúlyt fektet. Az időszakos kiállításokról és programokról érdemes előre tájékozódni.

Játékmúzeum

A Hradzsinban működő egyedülálló múzeum 2 szinten mutatja be az európai és amerikai játékok 150 éves történetét. Az egész család számára kellemes élményt jelentenek a fa- és pléhjátékok, a nemesi gyerekek babaházai csakúgy, mint a modern Barbie babák és játékautók.

Ökotechnikai Múzeum

A 20. század elején épült Csatornázási Művek épületében található a múzeum. A részben föld alatt zajló látogatás során megtekinthetjük a kor technikai vívmányait. Előzetes bejelentkezés szükséges.

Miniatúra Múzeum

A Strahov Kolostor területén található a világ legkisebb kiállítási tárgyait bemutató múzeum. Ha nem látta még hogy néz ki a bolha lábán egy lakat, vagy kíváncsi, hogy egy hajszálra miként fér rá a Miatyánk, akkor feltétlenül keresse fel a kiállítást.

Felsőoktatási intézmények

A városban nyolc egyetem, illetve főiskola működik, közülük a leghíresebb Kelet-Közép-Európa legrégibb egyetema:
- Károly Egyetem (UK), 1348-ban alapítva
- Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT), 1707-ben alapítva
- Szépművészeti Akadémia (AVU), 1800-ban alapítva
- Művészeti, Építészeti és Design Akadémia (VŠ UP), 1885-ben alapítva
- Kémiai Technológia Intézet (VŠ CHT), 1920-ban alapítva
- Előadóművészati Akadémia (AMU), 1945-ben alapítva
- Cseh Mezőgazdasági Egyetem (ČZU), 1952-ben alapítva
- Közgazdasági Egyetem (VŠ E), 1953-ban alapítva

Nemzetközi események

Az elmúlt évek legfontosabb eseményei:
- NATO Csúcstalálkozó 2002
- a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank csúcstalálkozója, 2000
- Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülése 2004
- Nemzetközi Csillagászati Unió gyűlése 2006

Sparta Praha-szurkolókSport

Prága számos sporteseménynek, nemzeti stadionnak és csapatnak ad otthont.

- Prágai Nemzetközi Marathon
- Sparta Prága -> UEFA Bajnokok Ligája
- Slavia Prága -> UEFA Kupa
- Sazka Arena -> 2004-es Férfi Jégkorong Világbajnokság; kosárlabda Euroliga Final Four döntő 2006-ban
- Strahov Stadion - a világ legnagyobb stadionja közel 250 000 férőhellyel
- Mystic SK8 Cup - Gördeszka Világkupa
- Prága Open teniszverseny;
- Czech Open Floorball Kupa (A sportág legnagyobb nemzetközi klubszintű tornája)

Franz Kafka szobraHíres prágaiak

Prágában születtek

- Jan Neruda (1834-1891) költő, író
- Bertha von Suttner (1843-1914) radikális pacifista író, Nobel-békedíjas
- Josef Václav Myslbek (1848-1922) szobrász
- Karl Kautsky (1854-1938) filozófus, a szociáldemokrácia egyik elméleti megalapozója
- Rainer Maria Rilke (1875-1926) költő
- Emmy Destinn (1878-1930) operaénekes
- Jaroslav Hašek (1883-1923) író, humorista,
- Franz Kafka (1883-1924) író, háza a Josefovban áll, de lakott az Arany Utcácska 22-es számú kis épületében is
- Egon Erwin Kisch (1885-1948) író, újságíró, a "száguldó riporter"
- Franz Werfel (1890-1945) író
- Jaroslav Seifert (1901-1986) költő, irodalmi Nobel-díjas
- Jan Saudek (1935) fotóművész
- Václav Havel (1936) író, a Cseh Köztársaság volt elnöke
- Madeleine Albright (1937) Prágában született amerikai politikus
- Jiří Menzel (1938) filmrendező
- Věra Čáslavská (1942) hétszeres olimpiai bajnok tornász
- Hana Mandlíková (1962) teniszező

Prágában éltek

- IV. Károly (1316-1378) német-római császár, cseh király, a város az ő uralkodása alatt került Európa vezető városai közé, nevéhez köthető a prágai egyetem megalapítása, valamint a Károly híd építése is
- Jan Hus (1369-1415) vallásreformer
- Jan Žižka (1370 körül - 1424) huszita vezető, tábornok, Prága védője
- Judah Loew ben Bezalel (1525-1609) filozófus, a prágai zsidók szellemi vezetője
- Tycho Brahe (1546-1601) csillagász
- II. Rudolf (1552-1612) német-római császár, Prágát a Habsburg Birodalom fővárosává tette
- Johannes Kepler (1571-1630) csillagász, Brahe-val közösen dolgozott
- Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) zeneszerző, operái egy részét Prágában írta
- Bedřich Smetana (1824-1884) zeneszerző, legismertebb darabja a Moldváról, Prága folyójáról szól. A vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
- Leoš Janáček (1824-1928) Prágában tanult zeneszerző
- Antonín Dvořák (1841-1904) zeneszerző, múzeuma van a városban, a vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
- František Křižík (1847-1941) villamosmérnök
- Tomáš Garrigue Masaryk (1850-1937) filozófus, politikus, a cseh függetlenedés élharcosa
- Alfons Mucha (1860-1939) festő, képzőművész, a vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
- Jože Plečnik (1872-1957) szlovén építész
- Albert Einstein (1879-1955) fizikus, a német műegyetemen tanított 1911-1912 között
- Karel Čapek (1890-1938) író, a vyšehradi nemzeti temetőben nyugszik
- Jan Patočka (1907-1977) filozófus
- Bohumil Hrabal (1914-1997) író
- Emil Zátopek (1922-2000) atléta
- Milan Kundera (1929) Prágában tanult író
- Miloš Forman (1932) Oscar-díjas filmrendező, színész, forgatókönyvíró
- Martina Navrátilová (1956) teniszező
- Pavel Nedvěd (1972) labdarúgó
- Věra Chytilová (1929) filmrendező

Prága testvérvárosai

- Franciaország NÁ®mes, Franciaország (1967)
- Német Hamburg, Németország (1990)
- Német Frankfurt am Main, Németország (1990)
- USA Chicago, USA (1990)
- Német Nürnberg, Németország (1990)
- Spanyol Barcelona, Spanyolország (1991)
- Német Bamberg, Németország (1991)
- Orosz Szentpétervár, Oroszország (1991)
- USA Phoenix, Arizona, USA (1992)
- Orosz Moszkva, Oroszország (1995)
- Német Berlin, Németország (1995)
- Japán Kiotó, Japán (1996)
- Franciaország Párizs, Franciaország (1997)
- Tajvan Tajpej, Tajvan (2001)

Hasznos információk prágai utazásához

Ajándékötletek

Ha elutazunk valahová, mindig dilemmát jelent, hogy mivel ajándékozzuk meg az otthoniakat. Prágában is számos olyan helyi terméket találunk, amit érdemes megvásárolni. Íme néhány ötlet:

PrágaCseh üveggel és porcelánnal bizonyára találkoznak, hiszen mindenütt ott van. E két terméket a világon mindenhol becsben tartják a minősége és az ára miatt, ám figyeljünk oda, hiszen a minőség attól is függ, melyik gyárban gyártották. Az egyik legjobb üveg- és porcelánfajta a Moser.

Vásárolhatnak egy üveg Becherovka gyógylikőrt vagy Slivovicét, azaz jellegzetes cseh szilvapálinkát.

A gyerekeknek biztosan örömet szerzünk egy fajátékkal, matrjoska babával vagy a Kisvakond sorozat főszereplőjének plüssváltozatával.


A Hradzsin és a Károly-híd utcai árusainál szinte végtelen az árukínálat: kézzel készített ékszerektől, akvarellektől a hűtőmágnesig, szinte mindent lehet kapni, aminek örülni fognak az otthoniak.

Mi mennyibe kerül?

Prága alapvetően nem drága. Mint minden nagyvárosban, Prágában is vannak turisztikailag felkapott helyek és tudhatjuk, ahol sok a látogató, ott minden drágább egy picit. Aki szeretne kedvezőbb árfekvésű portékát vásárolni javasoljuk, hogy a turisztikai látnivalóktól sétáljon arrébb pár utcácskát.

Sör 25-35 CZK/3 dl 45-55 CZK/5 dl
Képeslap 5-10 CZK
Bélyeg 11-20 CZK
Kávé 45-80 CZK
Capuccino 50-80 CZK
Vonaljegy 14-21 CZK
Pizza 110-160 CZK
Kolbász 30-50 CZK

Nyilvános WC

Prágában a mosdók általában minden múzeumban és galériában ingyenesen igénybevehetőek. Az utcákon többnyire egyértelműen jelölik a nyilvános WC-ket. Ezek pénzbe kerülnek (ca. 5-10 CZK), úgyhogy mindig jó, ha van nálunk aprópénz.

Egyre inkább elterjedtek a prágai "WC automaták", amiket legtöbbször hírdetőoszlopokhoz hasonló építményekkel álcáznak. A nagy áruházak mosdóit is ingyenesen vehetjük igénybe (Kotva, Myslbek vagy Tesco).

Mit vigyünk?

A határátlépéshez

- Repülő/Busz/Vonatjegy vagy foglalási számok
- Repüléshez pontgyűjtőkártya
- BBP biztosítás
- Személyigazolvány (kártya vagy kiskönyv formátumú) és Lakcímkártya
- 14 év alatti gyermekeknek útlevél, mely a tervezett kilépéstől számított 3 hónapig érvényes
- Feljegyzés, mely tartalmazza a szállás címét, illetve az otthoni lakhelyet is. Tanácsos minden bőröndben elhelyezni egy ilyen dokumentumot.
- Igyekezzünk valami kis megkülönböztető jelzést tenni a bőröndjeinkre (színes szalag, matrica stb.)
- Arra az esetre, ha elveszne, már otthon készítsünk feljegyzést a csomagunkról (márka, méret, szín, megkülönböztető jelzések stb.)

A következő dokumentumok másolatai

- Útlevél
- Személyigazolvány
- Jogosítvány
- Forgalmi
- Zöldkártya
- Repülő/Busz/Vonatjegy
- Hotel/Transzfer foglalás, regisztrációs számokSzállás címe, telefonszáma

Pénz

- A bankunk telefonszáma
- Az elveszett bankkártya bejelentő száma
- Készpénz
- Utazási csekk
- Bankkártya

Házipatika

- Nincs gyógyszertár a repülőtéren
- Kétszer annyi gyógyszert vigyünk magunkkal, mint a utazás tervezett hossza
- Készíts listát a speciális gyógyellátó helyekről, amikre szükséged lehet
- Hozd magaddal a rendszeresen szedett gyógyszerek dobozát, hogyha nem kapható az országban, hasonló hatásút tudjanak ajánlani
- Elsősegélydoboz

Dugalj, telefon

- Pótelem, telefontöltő
- A dugalszolóaljzat megegyezik a Magyarországon használttal
- Roaming információ külföldi telefonáláshoz
- Segélyhívó telefonszámok listája

Egyéb

- Svájci bicska
- Fényképezőgép, Kamera

Gyerekeknek


- Színező, toll, ceruza, könyv, játék, plüssállat stb.
- Barátaid listája
- Kedvenc édességek

Orvosi ellátás

Non-stop gyógyszertárak

Lékárna Modřany
Praha 4, Soukalova 3355,
tel. 244 40 22 70. Lékárna U Anděla
Praha 5, Štefánikova 6,
tel. 257 32 46 86.

Lékárna Palackého
Praha 1, Palackého 5,
tel. 224 94 69 82. Lékárna U Svaté
Ludmily J-6, Praha 2, Belgická 37,
tel. 224 23 72 07.

Fogorvosok

Fogorvosi Sürgősségi Ellátás
Praha 1, Palackého 5,
tel. 224 94 69 81. Európai Fogorvosi Központ
Praha 1, Václavské nám. 33,
tel. 224 22 89 84.

Szájsebészet
Praha 4, U dru?stev10/1668,
tel. 241 40 39 70.